Olvasási idő: 10 perc
Erről olvashatsz ebben a blogban
Az öngondoskodás a szükségleteknél kezdődik
A szülővé válással és az anyasággal együtt jár, hogy jó időre a gyermeked szükségletei kerülnek a gondolataid középpontjába. Egy újszülött kisbaba kiszolgálása mindent felülír, ezért automatikusan háttérbe szorulnak a saját vágyaid és a szükségleteid, hogy minél több energiát fordíthass a kisbabádra. Emiatt egy percig se érezd úgy, hogy valamit elrontottál vagy hogy gond lenne veled, mert ez természetes anyai reakció. 🙂
De! Ez nem jelenti azt, hogy ne érezhetnéd magad emiatt néha rosszul. Nem vagy önző, ha olykor felmerül benned, hogy szeretnél több időt fordítani magadra, mert ami jut, túl kevés vagy nem olyan, mint ami igazán jól esne neked. Ez pont ugyanannyira természetes reakció. 🙂
Az anyaság egy életre szól, ezért fontos, hogy minden időszakában megtaláld a szépséget. Ez viszont nem fog menni tervezés és öngondoskodás nélkül… Azért, hogy ne temessenek maguk alá a mindennapok és megtaláld az állandó változásban is az egyensúlyt, hasznos eszköz lehet, ha összeállítasz egy öngondoskodási tervet.
Kevésbé fog például egy lelkileg megterhelő dackorszak kiborítani, ha nemcsak a dráma kezelésével telik a napod. Ha tudod, hogy később egyedül sétálhatsz egyet és közben meghallgathatod a kedvenc podcastod új részét, biztosan gördülékenyebben veszed majd a gyerekeddel is az akadályokat.
Az öngondoskodási tervet teljesen személyre szabhatod, és belerakhatsz mindent, amire csak vágysz. Persze nem biztos, hogy mindenre rögtön lesz megoldásod is, de el tudod kezdeni egyesével beépíteni a napi rutinodba. Bátran elengedheted a fantáziád és összegyűjtheted azokat az igényeidet és vágyaidat, amikkel megőrizheted vagy éppen kialakíthatod a mentális jólléted.
Ezzel a blogbejegyzéssel abban szeretnék neked segíteni, hogyan tudod jól megalapozni az öngondoskodási terved. Szóval, fogj a kezedbe egy bögre teát és merülj el velem a szükségletekben!
Az öngondoskodás nem luxus, figyelj te is a szükségleteidre…
Biztosan te is hallottál már a különböző emberi szükségletekről, talán még Maslow piramisáról is, ami az emberi szükségleteket 7 szinten ábrázolja.
Azelőtt, hogy mélyebben belemennék, szeretnék neked erről néhány mondatot itt hagyni, ami jól összefoglalja a szükségleteink gyökereit és jellemzőit.
Talán veled is előfordult már, hogy azt érezted, hogy a fáradozásod nem úgy ismerte el a környezeted, ahogy arra neked valójában szükséged lett volna. Természetesnek, magától értetődőnek vették a jelenléted, a gondoskodásod vagy az erőfeszítésed. Emiatt egy csomó negatív érzésed lehetett, például magány, düh vagy csalódottság.
(Kicsit zárójeles, de ide kapcsolódik, hogy ilyenkor megélhetünk még bűntudatot is, a felmerülő nehéz érzéseink miatt. Annyira izgalmas az emberi lélek… 🙂)
Visszakanyarodva…
Onnan veheted észre, hogy a szükségleteid nem kapják meg tőled a kellő figyelmet, hogy gyakran érzed magad meg nem értettnek.
Amikor nem fejezed ki jól a szükségleteidet, könnyen elzárhatod magad a másiktól és csak remélheted, hogy kitalálja majd, mivel fejezhetné ki neked, hogy fontos vagy a számára. Ez viszont jó táptalaj a csalódásnak és a feszültségnek, hiszen senki sem gondolatolvasó.
Amíg nem tudod megfogalmazni jól, hogy mire van szükséged, addig a környezted sem tudja majd megadni azt számodra.
A fenti példánál maradva, ahelyett, hogy elfojtod az igényeidet, nyugodtan kimondhatod, hogy “Szeretném, ha jobban értékelnéd, amit teszek, mert attól fontosnak és szeretettnek érezném magam!”.
A lelki öngondoskodás részeként tudnod kell, hogy jogod van a szükségleteid megéléséhez és kifejezéséhez. Ebben pedig segíthet a Szükséglet Térkép is, ami lágyan mutat rá az aktuális lelkiállapotodra, ráhangol az igényeidre és segít az első lépések megtervezésében.
Lehet, hogy már a lista is elég lesz ahhoz, hogy kicsit újratervezd a hétköznapjaidat és jobban érezd magad a bőrödben. De, ha félsz, hogy egyedül túl nagy falat lenne belevágni, vagy gyorsan feladnád, akkor segítséget is kérhetsz hozzá. A szükségleteid megismerésében, a kapcsolódó érzéseid tisztázásában például már néhány coaching ülés is sokat tud segíteni.
A sok hétköznapi nehézség között apróságnak tűnhet, de hidd el, az erőfeszítéseink elismerése is egy teljesen jogos igény.
Gondolj csak bele, milyen felszabadító lenne, ha már csak egy szükségleted is megjelenne a hétköznapjaidban! Játssz el a gondolattal, hogy éreznéd magad, mit adna az neked és hogyan hatna az önbizalmadra, vagy éppen az anyaságodra… 🙂 Mámorító, nem?
Ne félj megadni magadnak, amire szükséged van az egészséges és kiegyensúlyozott lelkiállapothoz.
A fel nem ismert vagy ki nem mondott szükségletek nagy bajkeverők tudnak lenni, mert életre keltenek olyan rossz érzéseket, amik aztán elindítanak egy nehezen megszakítható problémaspirált.
Azért, hogy ez ne következzen be, ismerd meg mélyebben a szükségletek természetét és megjelenési formáit. Látni fogod, hogy mennyire organikus része az emberi működésnek és így talán már benned sem fognak rossz érzést kelteni a saját szükségleteid.
Ehhez Maslow piramisát hívom segítségül! 🙂
Az öngondoskodás Maslow piramisával kezdődik
Maslow piramisát azért fontos kicsit megismerned, hogy lásd, milyen szükségletek formálnak téged, engem, bárkit. Ki tudja, talán emiatt majd kevésbé érzed magad önzőnek, amikor a századik mesekönyv elolvasása helyett csak pihennél, vagy, ha már 1 év után szívesen visszamennél dolgozni, vagy csak szeretnél több időt egyedül tölteni.
Azt remélem, hogy felszabadít az önostorozás alól és meglátod a szükségleteid természetességét. 🙂
Sokszínű öngondoskodás
Ahhoz, hogy az öngondoskodás felszabadultan megjelenhessen az életedben, haladj szépen végig a piramis szintjein. Látni fogod, hogy mennyire feketén-fehéren jelennek meg a különböző szükségletek…
A piramis alapját a fiziológiai szükségletek adják. Ide tartozik minden olyan emberi szükséglet, ami az életben maradáshoz kell. Ilyen az élelem, a víz, a levegő, a meleg, az alvás és más biológiai szükségletek, példuál a szexualitás.
A következő szint a biztonság, ami magába foglalja az anyagi, a fizikai- és az érzelmi biztonságot és az egészséget.
Ezután következnek a szociális vagyis az érzelmi szükségletek. Ebben olyan érzelmi kapcsolatok vannak, mint a barátság, a közösséghez tartozás élménye és a kölcsönösen megélt szeretet.
Az önbecsülés és elismerés szükséglete egy önálló szintje a piramisnak, ami mutatja, mennyire természetes emberi igény a külső elismerés megtapasztalása. Emellett pedig azt is példázza, hogy szoros kapcsolatban van a belső önértékelésünkkel.
Az ötödik szint ma már a kognitív szükségleteké, ez a tanulási iránti vágyat és a motivációt foglalja magába. A mai kor embere már szeretne minél többet megtudni a világról, ami körülveszi, ez a kíváncsiság pedig az évek alatt elemi igényünkké vált.
Az esztétikai szükségletek szintén utólag kerültek bele a piramisba. Ez a harmónia megélésére való törekvést takarja, rendezett, tiszta és szép környezetben.
A piramis csúcsa viszont változatlan, ott nem más szerepel, mint az önmegvalósítás szükséglete. Mert alapvető emberi igényünk, hogy az életünknek olyan célt találjunk, ami értelmet ad az erőfeszítéseinknek. Ezen a szinten jelennek meg a vágyak és álmok, a kreativitás, az egyéni ambíció és a készségek fejlesztése.
Öngondoskodás és szükséglet ésszerűen
Ha végignézed az emberi szükségletek 7 szintjét, láthatod, hogy mennyire változatos módon jelenhetnek meg a te életedben is és mennyire fontosak a mentális immunrendszered kialakításában és fenntartásában.
Talán úgy érezheted, hogy ezek nagyon elrugaszkodott szükségletek, de hidd el, hogy a te hétköznapjaid is hemzsegnek tőlük. Például fentebb írtam egy példát az elismerés hiányáról, ami bár nagyon hétköznapinak tűnik, mégis egy valódi szükséglet.
A piramis negyedik szintjén jelenik meg az önbecsülés és elismerés szükséglete, tehát ha úgy érzed, hogy mondjuk a férjed nem ismeri el a befektetett energiád és munkád, akkor sérül az elismerés iránti igényed.
Vagy, ha zavar, hogy rendszeresen pakolnod kell mások után, mert nem szereted, ha szalad a ház, akkor szintén egy szükségleted jelenik meg, méghozzá az esztétikai. Jogosan jelezheted a környezeted számára, hogy ők is figyeljenek oda jobban a rendre.
Persze azt is figyelembe kell venni, hogy vannak olyan időszakai az életünknek, amikor rövid távon kénytelenek vagyunk néhány szükségletünket mellőzni. Ez az élet velejárója, szerencsére az emberi működés rugalmas és jól tud ehhez alkalmazkodni.
Hosszú távon mégis az lenne a cél, hogy a természetesség szintjén jelenjenek meg az életünkben. Az enyémben és a tiédben is. Mert ez fog egy lelkileg is élhető keretrendszert adni a hétköznapokhoz, akár az ösztönösségen, akár egy tudatos öngondoskodási terven keresztül.
Nem te vagy a hibás, ha nem tudod könnyedén listázni a saját szükségleteidet, hiszen baromi nehéz nevén nevezni őket.
De a jó hír az, hogy minél több infód lesz a témáról, annál könnyebben hangolódsz majd rá az önvizsgálatra is. Ha elkezdesz ebben a szellemiségben gondolni magadra és a benned zajló érzésekre, bátrabban és könnyebben helyet kaphatnak majd az egyéni szükségletek is.
Így kapcsolódik össze a szükséglet az anyasággal
Bár természetes folyamat, mégis figyelmet igényel, ha az anyaság túlzottan a háttérbe szorítja az egyéni igényeidet. Mivel nehéz megmondani, hol húzódik a határ az egészséges önfeláldozás és a mártírkodó önfeladás között, érdemes időről időre önvizsgálatot tartanod.
Mielőtt részletesebben is írnék azokról a jelekről, amikre érdemes odafigyelned, leírom azt is, hogy miért van erre az egészre szükség… 🙂
A mentális egészség egyik alapja az elégedettség érzése. Attól fogod magad jól érezni a bőrödben fizikailag és lelkileg is, ha úgy érzed, minden rendben az életedben. Ehhez az kell, hogy tudd, mire van szükséged. Így nem árulsz zsákbamacskát sem a környezeted, sem önmagad számára.
Amíg nem fogalmazod meg, hogy mitől javulna a közérzeted vagy hogyan lehetne jobban a segítségedre a környezeted, addig egyedül, a megfelelő támogatás nélkül fogsz kínlódni. Ez pedig amellett, hogy könnyen eltávolíthat másoktól, még rendkívül szomorú és romboló is mindenki számára.
Önmagadról te tudsz gondoskodni, de kérheted hozzá mások segítségét. Engedj teret az életedben az öngondoskodásnak, mielőtt túl késő lenne.
A kiégés előszobája az öngondoskodás hiánya
Minél tovább maradsz egyedül a fel nem ismert és ki nem mondott szükségleteiddel, annál meggyötörtebb és kimerültebb leszel anyaként is. Hiszen nem lesz semmi, ami visszatöltene téged. Ez pedig könnyen kiégéshez vezethet.
Ezt megelőzheted azzal, ha felismered és kezeled a szükségleteidet.
A legtöbb ügyfelem az utolsó pillanatban keres fel, éppen a kimerülés és a kiégés közötti hajszálvékony mezsgyén.
Intő jelek:
- szélsőséges, helyzethez nem illő érzelmek öntenek el
- gyakoran sírok
- sokszor vagyok zaklatott
- az utóbbi időben jellemző rám a múltidézés, fájdalmas nosztalgiázás
- gyakran érzek belső feszültséget, türelmetlenséget
- mellőzöttnek érzem magam
- megfosztottnak érzem magam
- elveszettnek érzem magam
- kételkedés jellemez
- sok mindent kudarcnak élek meg
- csalódtam az anyaságban
- nyomaszt a felelősség érzése
- önbizalomhiányom van (pl.: gyakran félek az új helyzetektől, vagy hogy tudok-e boldogulni a férjem vagy más segítsége nélkül)
- sokszor érzek irigységet mások élete miatt
- motiválatlannak érzem magam
- szorongok
- a nehéz helyzetekben sokszor érzek megbánást a gyerekvállalás, párválasztás miatt
- dühös és haragos vagyok
Ezek olyan jelek, amikből már egy is elég, hogy elkezdj jobban figyelni arra, hogy mi zajlik benned.
Ha most megijedtél, mert több minden is illik rád, akkor emlékeztetnélek, hogy ezek csak tünetek. Segítenek az elakadásod felé irányítani a figyelmed, ami valószínűleg a szükségleteid mellőzése. Ennek felismerése pedig már az első lépés a megoldás felé.
A szükségletek a belső egyensúly alapkövei
Gyakran tapasztalom az üléseken, hogy azok az anyukák, akik már régóta nem reagáltak a szükségleteikre, sokkal kevésbé tudnak valódi örömöt megélni a mindennapokban. A gondolataik beszűkülnek és többnyire csak a hiányosságokkal és a nehézségekkel foglalkoznak. Sokan közülük mély csalódást és megbánást éreznek a gyermekvállalás miatt is.
Ebben a lelkiállapotban még ez a szélsőséges érzés is elfogadható, de beavatkozásért kiált.
A magánéletemben és az ügyfélkörömben is tapasztalom, hogy az öngondoskodás e formája nehezen illeszthető be a hétköznapokba. Az egészségtudatos életmód részeként viszont a mentális egészségre is ugyanolyan hangsúllyal kell gondolni, mint a változatos étkezésre vagy a rendszeres testmozgásra.
Az önazonos, magabiztos és harmonikus jelenlétnek és anyaságnak szerves része a megfelelő mentális immunrendszer is.
Tedd meg a második lépést is, és kezdj el foglalkozni az aktuális szükségleteiddel a Szükséglet Térkép segítségével!
